A falu Nagyszőlőstől 15 km-re terül el Tiszaújlak előtt. A legközelebbi vasútállomás 7 km-re Tiszaújlakon van Beregszásztól jövet bekötőúttal kapcsolódik az Ungvár - Munkács- Beregszász- Tiszaújlak- Nagyszőlős- Huszt- Técső-Rahó országúthoz. Tiszakeresztúron áthaladva közúton Puskinán át megközelíthetjük Salánkot, majd Feketepatak és Verbőc érintésével elérjük Mátyfalvát. Tiszaújlakról haladva a T
iszán inneni községek a nyelvhatár mentén terülnek el. A települést a történelemben először 1181-ben említették. Az 1260-as feljegyzésekben a település Kereztur néven szerepel, 1773-ban a megnevezés Tisza-Kereszturra változik. A Keresztúr helynév azzal kapcsolatos, hogy a falu templomát a Szent-Kereszt tiszteletére szentelték fel. A megkülönböztető szerepű Tisza előtag a folyó mellékére utal. A hatósági úton megállapított ukrán Perehresztya "Tiszakeresztúr" tudatos ukránosítás eredménye. Tucatnyi beköltözött ukrán és ruszin család is lakik a faluban. A tatárdúlás idején a falu elpusztult, és csak később lett újból lakott település. 1870-ben a települést hatalmas tűzvész hamvasztotta el, akkor az ősi temploma is elpusztult. A faluhoz tartozik a Nagyidai-major. 1944-ben a sztálinisták 56 férfit hurcoltak el a faluból. 13-an soha nem térhettek haza, a II. világháborúban 13-an estek el, az I. világháború 16 áldozatot követelt a faluból. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Tiszakeresztúr lakosságának összlétszáma 927 ember, ebből 687 a magyar nemzetiségű lakos. A település községi tanácsa helyben van. A népes református egyházközösség mellett a faluban szórványban élnek római katolikus és görög katolikus vallású emberek. 1948-tól magyar tannyelvű általános iskolája van a falunak. Középiskolába Tiszaújlakra és Nagyszőlősre járnak a gyerekek, ahol anyanyelvűkön folytathatják tanulmányaikat. A falu lakossága nagyon hagyományőrző, gyakoriak a magyar rendezvények, az iskolásokat is bevonják a múlt hagyatékának megőrzésébe, ápolásába. A föld privatizációja után fellendül a háztáji magángazdálkodás. A falu lakossága a tiszaújlaki és a nagyszőlősi piacra termel zöldséget. A mezőgazdasági termelés jelenti a legjelentősebb megélhetési forrást. Jelentős a munkanélküliek és az idénymunkára utazók száma. A helyi kis boltok és kávézók kielégítik a lakosság igényeit. Tiszakeresztúr módos, rendezett, erősen hagyományőrző község. A falu középkori temploma átépült, mai formáját 1870-ben kapta a toronnyal kibővítve. A templomban látható egy régi kehely, amely 1738-ból származik. A falu szülötte volt Borbély Balázs II. Rákóczi Ferenc fejedelem kedvelt ezredese. Az ezredes a rangját a tiszabecsi ütközetben vívta ki. Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című regényében állít emléket az ezredes tetteinek. 1989-ben a falu lakossága emlékművet állított az I. világháború 13 áldozatának, a II. világháború 16 áldozatának és annak a 13 embernek, akik a sztálinizmus áldozataivá váltak. A falu népe a következőképpen emlékezik hőseire: "Ti meghaltatok, hogy mi éljünk. Mi meghalunk ha ti nem éltek." A református templom kertjébe Tiszakeresztúr népe 2000 októberében kopjafát állított a Magyar Millenium tiszteletére. A kopjafán Kölcsey szavai olvashatóak: "Isten álld meg a magyart." forrás: http://karpatszallas.net/telepules/tiszakeresztur-perehresztyja
