19/07/2026
🏗️ A Kossuth Lajos negyed ismét történelmi pillanatokat él át.
Közel fél évszázaddal az első tömbházak felépítése után újabb nagyszabású megújulás zajlik: utak, járdák, parkolók, közművek és zöldfelületek újulnak meg, hogy a városrész megfeleljen a mai kor elvárásainak.
Ahhoz azonban, hogy igazán értékelni tudjuk a jelenlegi fejlesztéseket, érdemes felidézni, hogyan kezdődött minden. Az alábbi helytörténeti összeállítás egy 1978-as riport segítségével mutatja be a Kossuth Lajos negyed születését, amikor még csak az első tömbházak álltak, és a lakótelep infrastruktúrája épült. A múlt és a jelen így szépen összekapcsolódik: akkor egy új városnegyed született, ma pedig ugyanaz a városrész kap új életet.
Ajánljuk szeret***el az alábbi érdekes visszatekintést.
🏗️ 1965 és 1984 között Székelykeresztúr történetének egyik legjelentősebb építkezési korszaka zajlott. 🏙️
Ebben az időszakban új ipari létesítmények, középületek és teljes városnegyedek születtek, amelyek alapjaiban formálták át a település arculatát. 📈 A város lakossága közel két évtized alatt 5 900 főről több mint 10 000 főre növekedett. Ennek kiszolgálására több mint 1 400 lakás épült: először a mai Orbán Balázs negyed, majd ezt követően a Kossuth Lajos negyed kialakítása kezdődött meg. 🏢
📰 1978 decemberében az Előre napilap „Stílusváltás Székelykeresztúron” címmel közölt riportot. A Gyarmath János által írt cikk a mai Kossuth negyed építésének első időszakát mutatta be. Az új lakótelep létrehozását a város gyors iparosodása t***e szükségessé, hiszen az új üzemek egyre több szakembert vonzottak, akiknek lakhatásáról is gondoskodni kellett. A riport során András György, Székelykeresztúr akkori polgármestere vezette végig az újságírót az építkezésen, és ismert***e a város jövőbeli fejlesztési terveit. 👷♂️
🏘️ A beszámolóból kiderül, hogy 1978 végén még csupán két négyemeletes tömbház állt, ugyanakkor a háttérben már elkészült a lakónegyed működéséhez nélkülözhetetlen infrastruktúra: a vízmű, a szivattyúház, a kút, valamint az ülepítő- és derítőrendszer. 💧 A következő nagy feladat a hőközpont befejezése volt, hiszen fűtés nélkül a lakásokat nem adhatták át. Erről Silay Ferenc almérnök és Fodor János, a telepvezető helyettese számolt be.
🏗️ A cikk címében szereplő „stílusváltás” valójában technológiai fordulatot jelentett. A korszerű lakásépítés egyik kulcsszereplője Csáki Ferenc almérnök volt, akit az előregyártott betonelemeket készítő úgynevezett „házműhely” vezetésével bíztak meg. Munkatársával, Lőrinczi Andrással, a telep pártalapszervezetének titkárával együtt olyan részleget hoztak létre, amely kazánházzal, 4×24 méteres acélöntő felülettel, toronydaruval és a később üzembe helyezett betonacél-húzó berendezéssel működött. 🏭 Céljuk az volt, hogy a hagyományos, tégláról téglára történő építkezést felváltsa a korszerű, iparosított lakásépítés.
💬 A riport végén Lőrinczi András úgy fogalmazott, hogy évente több száz lakást már nem lehet hagyományos módszerekkel felépíteni, ezért elengedhetetlenné vált az építőipar gépesítése és iparszerű megszervezése. A cikk szerint 1979-ben már kétszer annyi lakást kellett átadni, mint az előző évben, így a technológiai váltás nem csupán lehetőség, hanem szükségszerűség volt.
📖 A riport ma már nemcsak egy építkezés történetét örökíti meg, hanem egy olyan korszak emlékét is, amikor Székelykeresztúr fejlődése új lendületet vett, és a ma is meghatározó Kossuth Lajos negyed még csak formálódóban volt.
Forrás:
Hargita 1985. március 8.
Új Élet 1978, 20 évfolyam 7. szám
Előre 1978. december 6.
Képek:
1. A Kossuth Lajos negyed hőközpontjának építése, a távolban a város központjában található Törekvés épülete
2. Középen Silay Ferenc és Csáky Ferenc almérnökök
3. Előregyártott elemeket készítő részleg daruja
4. Kossuth Lajos negyed 1985-ben