Was ist die Webseite?

https://www.facebook.com/745282805887814/

Glyphosate-free Hungary Glyphosate-mentes Magyarország, Wien (2026)

A glyphosate szigorú környezet-egészségügyi felülvizsgálatát és tiltását szorgalmazzuk.

20/06/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1640944108035964&set=a.489230666540653

Génszerkesztett növények – Csodavárás
A Crispr/Cas génszerkesztési technológia megjelenése óta a kutatók olyan pontossággal képesek beavatkozni a növények örökítőanyagába, amiről a korábbi GMO-fejlesztések idején még csak álmodtak. A ’génpuska’ nyilvánvaló találati esetlegessége idején, a most 91 éves Venetiáner Pál biokémikus (a növényi géntechnológiai területén nincs eredeti munkássága) lelkesülten génsebészetről beszélt, ami ugye ma már elég abszurdnak hat. Az Európai Unióban ma az új genomikai technikák (NGT) szabályozásáról zajló vita mögött is az a remény húzódik meg, hogy a génszerkesztés segíthet megoldani a mezőgazdaság legnagyobb problémáit: az aszályt, a klímaváltozást, a növénybetegségeket és az élelmezésbiztonság kérdéseit. A szakirodalom azonban sokkal árnyaltabb képet mutat annál, mint amit a happy tudománypolitikai kommunikáció (lásd a múltban Balázs Ervin, Bedő Zoltán, Dudits Dénes, Venetiáner Pál stb.) vagy a technológia érdekeltjei (Bayer, Dow, DuPont, Monsanto, Syngenta és tolmácsaik – https://www.facebook.com/photo?fbid=1450498447118213&set=a.637191205115612) sejtettek az ezredfordulón. A génszerkesztés valóban korszakos lehetőségeket kínál a gyógyszerészet területén, de a mezőgazdaságban leggyakrabban hangoztatott ígéretek, a megoldott problémák nem találkoznak az EU minimum elvárásaival sem. Mintha nem lenne a DNS-ben elrejtve isteni ajándék a szorgalmunkért, például az égig érő paszulyfa {címkép: Káprázat [(db) → ChatGPT5.5.]}, amiben még titkon, bár egyre kedveszegettebben reménykedünk.
A klasszikus GMO-k esetében idegen fajból származó géneket építettek be a növényekbe (lásd transzgenikus növények – https://ecotox.hu/journal/journal/nr/0602/6.02szam.pdf). A génszerkesztés ezzel szemben többnyire a növény saját génjeinek módosítására (főként csöndesítére) épül. Elméletileg olyan változásokat hozunk létre, amelyek a hagyományos nemesítés során is kialakulhatnak. Viszont fennmaradó módon mégsem (!) ez történt, s ennek nyilván okai is vannak. Az evolúciós műhely lassan mindent felmér.
A Crispr-technológia legnagyobb előnye a viszonylagos pontosság. Olyan irányított genetikai változtatás ez, amely hagyományos nemesítéssel akár évtizedekig tartana, mert – szerencsés esetben akár – néhány generáció alatt létrehozható (https://innovativegenomics.org/news/crispr-in-agriculture-2024/).
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament kommunikációjában az aszálytűrés, a klímaadaptáció és az élelmezésbiztonság állnak a remények (!) középpontban (https://www.facebook.com/photo?fbid=1639408461522862&set=a.489230666540653). Ha azonban megnézzük az EUginius adatbázisban szereplő génszerkesztett növényeket, akkor más kép rajzolódik ki. A legnagyobb fejlesztési csoportot nem az aszálytűrő növények alkotják, hanem a beltartalmi módosítások (https://www.facebook.com/photo?fbid=1640007124796329&set=a.489230666540653).
A tudományos összefoglalók egyöntetűen állítják, hogy jelenleg a betegségekkel szembeni ellenállóság növelése a génszerkesztés legsikeresebb alkalmazási területe. Több kutatócsoport baktériumos betegségeknek ellenálló rizsvonalakon dolgozik. Floridában a citrusültetvényeket pusztító citruszöldülés (Candidatus Liberibacter asiaticus, C. L. africanus, C. L. americanus) elleni genetikai védekezésen folynak kutatások. Vírusosbetegségek megcélzása is jó célpont. Itt valóban olyan tulajdonságokról van szó, amelyek gyakran egy vagy néhány génhez köthetők.
A génszerkesztés első ’kereskedelmi sikere’ nem a klímaadaptációhoz kapcsolódik. Japánban már forgalomban van a Sicilian Rouge High GABA paradicsom, amelynek GABA-tartalma többszöröse a hagyományos fajtákénak. A GABA-fogyasztást összefüggésbe hozták az enyhe vérnyomáscsökkentő hatással, stresszérzet csökkentésével és alvásminőség javulásával. A bizonyítékok azonban nem egyformán erősek minden területen. A GABA szájon át csak korlátozottan jut át a vér-agy gáton, ezért gyógyszerhatású idegrendszeri hatás nem igazolt. A fejlesztés egy speciális élelmiszeripari és egészségmarketing-célt szolgál úgy, hogy a hatásai kérdőjelesek. Az amerikai Calyxt magas olajsavtartalmú szóját fejlesztett ki. A Pennsylvania State University kutatói pedig nem barnuló csiperkegombát állítottak elő. A magas olajsavtartalmú szója célja a zsírsav-összetételének megváltoztatása volt. A szójaolaj normál esetben jelentős mennyiségű linolsavat (ω-6) és linolénsavat (ω-3) tartalmaz. A Calyxt a fad2 gének módosításával növelte az olajsav arányát. A magas olajsavtartalmú olaj oxidációval szemben stabilabb, lassabban avasodik, tovább használható sütéshez. Ezért gyorséttermek, chips- és snackgyártók, készételgyártók számára kedvező.
A nem barnuló csiperkegomba (Penn State) a polifenol-oxidáz (ppo) gének működését csökkentik. A gomba tovább marad fehér, így szebben mutat a ládában, kevesebbet kell kidobni. A barnulás azonban természetes védekezési reakció, antioxidáns folyamatokhoz kapcsolódik, alternatív anyagcsereutak aktiválódhatnak a kiiktatása esetén (https://darvasbela.atlatszo.hu/2018/10/23/gencsendesites-es-amit-elindithat-caius-rommens-esete-az-innate-burgonyakkal/).
A klímaváltozás miatt az aszálytűrő növények fejlesztése kiemelt cél. A probléma az, hogy az aszálytűrés rendkívül összetett tulajdonság. Nem egyetlen gén szabályozza, hanem gének százai és számos élettani folyamat. A vízfelvétel, a gyökérzet fejlettsége, a párologtatás szabályozása, a növényi hormonrendszer és az anyagcsere egyaránt szerepet játszanak benne. Az ismert ’aszálytűrő növények’ valójában nem válnak szárazságállóvá, csupán kisebb termésveszteséget szenvednek el vízhiány esetén. Víz nélkül nincs földi élet; génszerkesztett sem. Hasonló a helyzet a terméshozammal. A közvélemény gyakran úgy tekint a génszerkesztésre, mint az élelmezési válság (vö. forráshoz aránytalan túlnépesülés) megoldására. A valóságban azonban a terméshozamot nemcsak a növénygenetika határozza meg.
A géntechnológia nem a csodatevés eszköze (amivel határ a csillagos ég), csak reményteljes nemesítési eszköz. Hogy milyen szerepet játszik majd a fenntartható mezőgazdaság kialakításában, azt végső soron nemcsak a laboratóriumi eredmények, hanem a szántóföldi tapasztalatok, a szabályozás és a társadalmi elfogadottság fogja eldönteni. Jelenleg a megoldások a gazdák és kereskedők előnyeit próbálják teljesíteni. Ezek is szerények! Fogyasztóknak szóló érdemi előny nem ismert. Ez a legsúlyosabb probléma, és ezért nincs európai áttörés, hiába a géntechnológiai ipar tartós nyomulása. A világgazdaság liberális szelleme igyekszik az EU szabályozását lazítani és napjainkban éppen sikeresen, de az európai fogyasztók sokkal szkeptikusabbak, az ’új élelmiszernövényekkel’ (GMO, GE, NGT), mint máshol a bolygón. Számomra érdekes, hogy a hivatásos ökológusok (születtek még JNP után?) milyen passzívak és bátortalanok az ügyben. Nem lenne semmi mondanivalójuk?
---
Ajánlott összefoglalók
Bharat, S.S. et al. (2022): Base editing in plants: Current status and challenges. Crop J., 10 (2), 384-395. – https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2214514119301485
Chen, K. et al. (2019): CRISPR/Cas genome editing and precision plant breeding in agriculture. Ann. Rev. Plant Biol., 70, 667-697. – https://doi.org/10.1146/annurev-arplant-050718-100049
Gao, C. (2021): Genome engineering for crop improvement and future agriculture. Cell, 184 (6), 1621-1635. – https://doi.org/10.1016/j.cell.2021.01.005
Karavolias, N.G. et al. (2021): Application of gene editing for climate change in agriculture. Front. Gen. Ed., 3, 685801. – https://www.frontiersin.org/journals/sustainable-food-systems/articles/10.3389/fsufs.2021.685801/full
Nasti, R.A. & Voytas, D.F. (2021): Attaining the promise of plant gene editing at scale. P. Nat. Acad. Sci. USA, 118 (22), e2004846117. – https://doi.org/10.1073/pnas.2004846117
Qaim, M. (2020): Role of new plant breeding technologies for food security and sustainable agricultural development. Appl. Econ. Persp. Policy, 42 (2), 129-150. – https://doi.org/10.1002/aepp.13044
Scheben, A. & Edwards, D. (2021): Towards CRISPR approaches for improving complex traits in crops. Plant J., 107 (6), 1527-1543. – https://doi.org/10.1111/tpj.15386
Sprink, T. et al. (2022): Regulatory hurdles for genome-edited crops. Nat. Plants, 8, 5-7. – https://doi.org/10.1038/s41477-021-01072-2
Waltz, E. (2021): GABA-enriched tomato is first CRISPR-edited food to enter the market. Nat. Biotechnol., 39, 9-11. – https://doi.org/10.1038/d41587-021-00026-2
Zsögön, A. et al. (2022): De novo domestication of wild plants using genome editing. Nat. Biotechnol., 8, 5-17. – https://www.nature.com/articles/nbt.4272
---
Darvas Béla

19/06/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1640007124796329&set=a.489230666540653

Génszerkesztett (NGT) növények – Ipari ígéretek és az EUginius adatbázis valósága
Az Európai Unióban az új genomikai technikák (NGT) szabályozásáról zajló vita az utóbbi évek egyik legjelentősebb agrárpolitikai kérdésévé vált (https://www.facebook.com/photo?fbid=1639408461522862&set=a.489230666540653). A technológia támogatói szerint a génszerkesztett növények hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, mérsékelhetik az aszály okozta termésveszteségeket, csökkenthetik a mezőgazdaság környezeti terhelését, és javíthatják az élelmiszer-ellátás biztonságát. Mindezt mások fellengzős, a növényi géntechnológusoktól már-már megszokott nagyotmondásnak tartják. Az Európai Bizottság kommunikációjában rendszeresen megjelennek az aszálytűrés, a fenntarthatóság, az erőforrás-hatékonyság és a terméshozam növelésének ígéretei {lásd címkép: NGT/GE-növények [(db) → ChatGPT5.5.]}. A kérdés az, hogy a jelenleg ismert génszerkesztett (GE) növényfejlesztések valóban ezeket a célokat követik-e.
Az EUginius adatbázis 2026 júniusában 66 génszerkesztett növényfejlesztést tartalmaz. Az adatbázis nem a technológia teljes jövőjét mutatja meg, hanem azt, hogy jelenleg milyen fejlesztések állnak a kutatás és a termékfejlesztés kirakatában. Ezeknek a fejlesztéseknek nincs egyedi azonosítójuk (Unique Identifier, UID), nincs belőlük kifejlesztett termék (trade name) és nincs semmilyen szintű EU engedélyük. Kivéve a DP915635 kukoricát, amelynek import és felhasználási engedélye van, bár kétlépéses módosítással készült (https://www.frontiersin.org/journals/plant-science/articles/10.3389/fpls.2020.00535/full): Agrobacterium-közvetítésű transzformációval az PHP73878 és PHP83175 vektorokkal és Crispr-Cas módosítással glufosinate-tűrővé, és fákon nővő páfrányokból izolált toxinnal kukoricabogár-rezisztenssé tettek. Bár használtak génszerkesztést, ez transzgenikus növénynek (GMO számít, hiszen fajidegen gének kerültek a kukoricába, ráadásul a glufosinate hatóanyagnak nincs felhasználási engedélye az EU-ban). Az EU-ra váró (eddig el nem végzett) értékelés összetettségét jól mutatja ez az átalakítás is.
A fejlesztések növényfajok szerinti megoszlása azt mutatja, hogy gazdaságilag meghatározó kultúrákra koncentrálnak. A leggyakrabban génszerkeszett növény a szója, amely az összes fejlesztés 18%-át adja. Ezt követi a kukorica 17%-kal, a rizs 12%-kal és a burgonya 11%-kal. Az olajrepce 6, a paradicsom 5, az őszi búza pedig 3%-os részesedéssel szerepel. A fennmaradó 28% több kisebb jelentőségű növény között oszlik meg. A módosítás szerkezete jól tükrözi a globális agrárgazdaság prioritásait, a fejlesztések elsősorban azokra a növényekre irányulnak, amelyek meghatározó szerepet játszanak az élelmiszer-, takarmány- és ipari nyersanyagtermelésben.
Milyen tulajdonságokat kívánnak megváltoztatni? Az EUginius adatbázis alapján a legnagyobb fejlesztési kategória a beltartalom minőségjavítás (a lényegi azonosság elve itt nem lenne alkalmazható és ezek a fejlesztések az ökológiai gazdálkodást érdemben veszélyeztetik az öröklődő beltartalmi változtatásokkal). Az összes projekt 32%-a ebbe a körbe tartozik, de erről hallgat az ipari statisztika. Ide sorolhatók a nagy olajsavtartalmú szóják, a módosított keményítőösszetételű burgonyák, a nem barnuló csiperkegombák (a lebomlás alternatív biokémiai utakat használ – https://darvasbela.atlatszo.hu/2018/10/23/gencsendesites-es-amit-elindithat-caius-rommens-esete-az-innate-burgonyakkal/), valamint a különböző élelmiszeripari és feldolgozóipari tulajdonságokat módosító fejlesztések. Ezek többsége nem a terméshozam növelését célozza, hanem a termék feldolgozhatóságát, eltarthatóságát vagy piaci értékét kívánja javítani.
A második legfontosabb fejlesztési irány a betegségekkel szembeni ellenállóság növelése, amely a projektek 23%-át képviseli. Ebbe a körbe tartoznak a vírusrezisztens (vírusos betegségekre nincsenek megoldásaink) paradicsomok, a különböző betegségeknek ellenálló rizsvonalak és a fitoftóra-toleráns burgonyák.
A harmadik legnagyobb kategória a herbicidtolerancia. A fejlesztések 16%-a ilyen célra irányul. Ez különösen érdekes, mert a GM-növények első generációja esetében éppen ez a tulajdonság váltotta ki a legtöbb társadalmi és környezetvédelmi vitát. Az adatbázis alapján a gyomirtó szerekkel szembeni tolerancia kialakítása a génszerkesztett növények korszakában sem tűnt el a fejlesztési célok közül, hiszen glyphosate-tűrést segítő gént izoláltak kukoricából is.
A projektek további 13%-a a növény fejlődésének és érésének szabályozására irányulnak. Ezek a módosítások elsősorban termesztéstechnológiai és gazdasági előnyöket kínálnak a termelők számára.
Az EP általi kommunikációban a legnagyobb hangsúlyt a szárazság- és stressztűrésre irányuló fejlesztések kapták, de ezek a GE-adatbázisban mindössze 6%-ot (!) képviselnek. Ez összesen négy fejlesztést érint: két rizs (ICAR-IIRR, Hyderabad, India – A GE-Pusa DST rizs 1-et a Crispr/Cas9 használatával állították elő.
---
Az aszály- és sótűrő (dst) gént a Maruteru 1010 (MTU1010) rizsfajtában módosították, ami magasabb hozamot eredményezett magas sótartalmú és lúgos talajokban; A GE-DRR Dhan 100 rizst a Crispr/Cas9 segítségével állították elő. A citokin-oxidáz 2 (ckx2) gént (1a/Gn1a) a Samba Mahsuri rizsfajtában (BPT 5204) szerkesztették, ami korai érést, aszálytűrést és nitrogénfogyasztási hatékonyságát eredményezett), egy-egy kukorica (DuPont/Pioneer – Az ARGOS8 kukoricavonalakat Crispr/Cas9 segítségével állították elő. A gén szekvenciáját úgy módosították, hogy több szövetben különböző fejlődési szakaszokban mindenütt jelenlévő és megemelkedett expressziót hozzon létre. Az ARGOS8-at túlexpresszáló transzgenikus növények (!) csökkentik az etilénérzékenységet és javítják a gabonahozamot aszályos stressz alatt. A plazmidokat részecskebombázással juttatták el az embriókba (ez bizonyosan nem NGT1). Az ARGOS8 változatok négy generáción át történő elemzés során stabilan öröklődnek) és szója (GDM Genética do Brasil – A GE-szárazság-ellenálló szóját az aktivált C kináz 1C gén (rack1) receptorának Crispr/Cas9 segítségével állították elő. Egyetlen aminosav módosítása stop-kodont vezetett be, ami lerövidített RACK1 fehérjéhez vezetett. A Crispr/Cas rendszert Agrobacterium közvetített transzformációval integrálták a növény genomjába, majd eltávolították. Molekuláris elemzést végeztek annak érdekében, hogy azonosítsák azokat a növényeket, amelyek mentesek a Crispr/Cas rendszertől, és egyidejűleg mutatják a kívánt mutációt.
---
A szárazságtűrő-képesség többgénes szabályozású (!), a fejlesztések csak egy-egy gént vesznek célpontba és nyilvánvalóan részleges aszálytűrést tudnak nyújtani. A szárazságtűrő GM-növényeknél is hasonló a helyzet. A terméshozam növelését célzó projektek aránya 10%. Másképpen fogalmazva: a két leggyakrabban emlegetett előny együtt is csak a fejlesztések körülbelül egyhatodát teszi ki. Az EP indoklása nem a mai valóságra épülő várakozás, hanem remények, amelyek nem az EUginius tartalmára támaszkodnak. Mire is akkor? Az Európai Bizottság indoklásaiban rendszeresen megjelenik a klímaadaptáció, az aszálytűrés, a fenntarthatóság és az élelmiszerbiztonság javításának ígérete. Az EUginius adatbázis (2023 óta nem készítették el a növények NGT besorolását – szerintem nem is véletlenül) jelenlegi tartalma azonban azt mutatja, hogy a fejlesztések fő súlypontjai egyelőre a minőségjavítás, a betegségekkel szembeni ellenállóság és a herbicidtolerancia köré szerveződnek. Ez azt jelzi, hogy a szabályozás kommunikációjában hangsúlyosan megjelenő célok és a jelenleg ismert fejlesztések tényleges megoszlása között hangsúlyos különbség van.
A fejlesztői háttér szintén tanulságos. Az adatbázisban szereplő projektek közel fele – a multikkal együtt – az Egyesült Államokhoz köthető. Kína körülbelül 15%-os részesedéssel a második helyen áll, míg az Európai Unió 12% körüli arányt képvisel. Brazília 8%-kal követi őket. A fejlesztések mögött multinacionális vállalatok, biotechnológiai startupok és állami kutatóintézetek egyaránt megtalálhatók. A legismertebb szereplők közé tartozik a Corteva, a Pioneer, a Simplot, a BASF, a Calyxt, a Pairwise, a ToolGen, valamint a brazil Embrapa és az amerikai Donald Danforth Plant Science Center.
Az EUginius adatbázis alapján tehát a génszerkesztett növények fejlesztésének jelenlegi gyakorlata árnyaltabb képet mutat annál, mint amit a közéleti vitákból gyakran leszűrhetünk. A technológia körüli kommunikációban domináló aszálytűrés és hozamnövelés fontos fejlesztési irányok lennének, de nem ezek alkotják a fejlesztések többségét és a multinacionális túlsúly továbbra is a realitás.
Darvas Béla

18/06/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1639408461522862&set=a.489230666540653

A Tisza EP-képviselői elfogadták – Mi a magyar szakmai vélemény?
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége értetlenül fogadta, hogy a Tisza-párt jelen lévő EP-képviselői tegnap szavazatukkal segítették az NGT-k szabályozásának lazítását (https://mtvsz.hu/hirek/2026/06/varatlan-tores-a-magyar-gmo-ellenes-konszenzusban-az-ep-szavazason). Négy Tisza EP-képviselő június 17-én hozzájárult az módosítással előállított növényekről (NGT1) szóló uniós rendelet elfogadásához. A többi magyar EP-képviselő (Fidesz-KDNP, Jobbik) a korábbi magyar álláspontot képviselte. A Tisza EP-képviselők a módosító indítványok elutasítása mellett voksoltak [A hivatalos EP-jegyzőkönyv szerint a Tisza Párt név szerint szereplő képviselői – Dávid Dóra, Kollár Kinga, Kulja András és Lakos Eszter – az NGT-rendelethez kapcsolódó módosító indítványok során a szigorító javaslatokkal szemben szavaztak, az Európai Néppárt álláspontjával összhangban; Magyar Péter, Tarr Zoltán és Gerzsenyi Gabriella nincs a listán, mint szavazó – https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/PV-10-2026-06-17-RCV_EN.html]. Mivel a módosítások nem kaptak többséget, az EP változtatás nélkül (!) jóváhagyta az NGT-ről szóló rendeletet, ami valóban vaskos meglepetés. Mi vajon a magyar mezőgazdasági tárca (Bóna Szabolcs – A Tisza-kormány agrárminisztere 2010 óta vezette a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-t, amely 2025-ben a magyarországi száj- és körömfájás-járvány egyik legsúlyosabban érintett telepe volt. A fertőzés miatt mintegy 875 szarvasmarhát és több mint 10 ezer sertést kellett leölni – https://telex.hu/belfold/2025/11/05/tisza-part-bona-szabolcs-agrarpolitika-szakerto-munkacsoport-vezetoje-ragados-szaj-es-koromfajas) valóságos érdeke, szakmai véleménye és álláspontja, továbbá lesz-e, aki indokolja majd a magyar vélemény megváltozását (https://darvasbela.atlatszo.hu/2023/09/14/genszerkesztes-a-mezogazdasagban-no3a-hazai-velemenyek-megvitatasa-2023-ban/)? Egyezik a Tisza EP-képviselőinek szavazataival Gajdos úr természetvédelmi tárcájának szakmai véleménye? Hogyan tudja ebből ő és államtitkára majd kimagyarázni magát (https://www.ecotox.hu/journal/journal/nr/0602/6.02szam.pdf)?
*
Stéphane Foucart: European Parliament’s approval of new GMOs marks turning point for agriculture sector
Le Monde, 2026. június 18. – https://www.lemonde.fr/en/environment/article/2026/06/17/european-parliament-s-approval-of-new-gmos-marks-turning-point-for-agriculture-sector_6754607_114.html
Az Európai Parlament 2026. június 17-én elfogadta az új genomszerkesztési technikákkal (New Genomic Techniques, NGT) előállított növények szabályozásának átalakítását. Ez a döntés sokak szerint az európai mezőgazdaság egyik legnagyobb fordulópontja a GMO-viták kezdete óta. Az új szabályozás szerint a legtöbb Crispr-Cas és más genomszerkesztési eljárással előállított növény a jövőben a hagyományosan nemesített növényekhez hasonló elbírálás alá esik. Ezeket nem kell teljes GMO-engedélyezési eljárásnak alávetni, és általában nem lesz szükség részletes környezeti kockázatvizsgálatra, egészségügyi kockázatértékelésre, utólagos monitorozásra, együtt-termesztési szabályokra (pl. ökológiai gazdálkodással kapcsolatban). A vetőmagokon ugyan fel kell tüntetni, hogy NGT-fajtáról van szó, de a boltokban kapható végtermékeken (élelmiszereken) nem lesz kötelező a fogyasztók számára a jelölés.
A támogatók szerint az európai mezőgazdaságnak sürgősen szüksége van szárazságtűrő növényekre, hőstresszt jobban viselő fajtákra, betegségekkel szemben ellenállókra. Szerintük a klímaváltozás miatt a hagyományos nemesítés önmagában túl lassú, ezért a genomszerkesztés fontos innovációs eszköz lehet. A EU parlamentje elutasította azokat a módosító javaslatokat, amelyek megtiltották volna az NGT-növények szabadalmaztatását, kötelező nyomon követést írtak volna elő. A kritikusok szerint ez kedvez a nagy vetőmag- és növényvédőszer-ipari vállalatoknak, amelyek szabadalmak révén ellenőrzést szerezhetnek a termesztés fölött. A kisebb vetőmagcégek és a gazdák licencdíjfizetésre kényszerülnek. [Vajon milyen érdeke fűződik ehhez Magyarországnak, ahol ilyen fajtacsoportokat a kutatás nem hozott létre?] A támogatók ezzel szemben azt állítják, hogy szabadalmak nélkül nem lenne gazdaságilag életképes az innováció, és számos európai egyetem, kutatóintézet és startup is rendelkezik már ilyen eredményekkell. Ennek nyoma nem látszik az adatbázisokban?
Tudományos intézmények között a fejlemények értékelésében nincs teljes egyetértés. A francia ANSES kockázatértékelést javasolt minden új NGT-fajtára. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a legtöbb ilyen esetben erre nincs szükség. [Miért is nem? Hol maradt a kielégítő indoklás?]
A döntést a centrista, liberális, konzervatív és több jobboldali pártcsoport támogatta. A zöldek és a szociáldemokraták jelentős része ellenezte. Több környezetvédő és ökológiai szervezet szerint a szabályozás akadályozza a fogyasztók választási szabadságát és nincs tekintettel az ökológiai gazdálkodásra.
*
Magyar mezőgazdasági és környezetvédelmi szempontból fontos kérdés, hogy a több évtizedes magyar vetési moratóriummal miért szakítottak a Tisza EP képviselői? Miért nem volt hatással a döntésre a Gajdos úr minisztériuma, ahol az általa kinevezett államtitkár (Körösi Levente) eddig a Fidesz-KDNP vetési moratóriumi ideje alatt ezzel ellentétes értelemben tárgyaló küldöttséget vezette. Mi változott Magyarország álláspontjában (https://darvasbela.atlatszo.hu/2023/09/01/genszerkesztes-a-mezogazdasagban-no1-az-europai-bizottsag-javaslata-a-genomszerkesztes-liberalizalasarol-es-az-azt-koveto-nemzetkozi-visszhang/), ahol eddig csak a DK és a Momentum volt megengedő állásponton. Hogyan védhető meg az ökológiai termelés, hiszen idegen-beporzó növényeknél az együtt-termeszthetőség továbbra sem lehetséges. Miért nem szüséges élelmiszer-jelölés, ha a lakosság fogyasztási szokásai nem változtak, vagyis nem kér módosított alapanyagokból készült élelmiszereket? Változatlan kedvezmények támogatják majd az új fajták szabadalmait, vagyis a NGT1-fajtatulajdonos vetőmag-szerzőssel akadályozhatják-e a termékfüggetlen kutatók mellékhatás-vizsgálatait? Hogyan ellenőrizhető és tartható kordában a génszerkesztett növények terjedése a környezetben, ha erre semmilyen információ biztosítására a fajtatulajdonos kötelezve? Mennyire lesznek valóban szárazságtűrők ezek a fajták a gyakorlatban, hiszen ilyen módosított fajták eddig nem terjedtek el a gyakorlatban, ami a csodavárás bukásáról árulkodik?
*
Az Európai Parlament által 2026-ban elfogadott új genomszerkesztési szabályozás egyik kulcsfogalma az NGT1 kategória. Ide azok a génszerkesztett növények tartoznak, amelyek genetikai változásai elvileg hagyományos nemesítéssel vagy természetes mutációk során is létrejöhettek volna. A feltételezés a tudományban nem használt, fölöttébb gyönge indoklás. Az új szabályozás szerint ezek a növények a jövőben lényegesen egyszerűbb engedélyezési eljárás alá esnek, mint a korábbi GMO-k.
Az NGT1 ráadásul nem konkrét technológia, hanem jogi kategória. A besorolás feltétele, hogy a növény genomjában legfeljebb húsz célzott helynél többen ne történjen változtatás, ne tartalmazzon fajidegen (pl. Bt-eredetű gének növényekben) géneket (a faj körülírása jogi szempontból nem éppen konkrét), és ne rendelkezzen olyan tulajdonságokkal, amelyek miatt a szigorúbb NGT2 kategóriába kerülne.
Az Európai Unió génmódosított és génszerkesztett szervezeteit nyilvántartó EUginius adatbázis (https://www.euginius.eu/euginius/pages/home.jsf) jelenleg még nem közöl teljes, hivatalos NGT1-listát. Az érintettek közül néhányat GE rövidítéssel jelez. Az adatbázisban szereplő szervezeteket eredetileg technológiai és fejlesztési szempontok szerint vették nyilvántartásba, az új jogi kategóriák csak utólag jelentek meg. Emiatt ma még több esetben szakértői értékelés szükséges annak eldöntéséhez, hogy egy adott génszerkesztett növény az NGT1 vagy az NGT2 kategóriába tartozik. Részletesen lásd Darvas B., Gyurcsó G. és Székács A. (2023): NGT kontra GMO – a tervezett Európai Uniós szabályozás keretei. Ökotoxikológia, 5 (3-4): 45-54. – https://ecotox.hu/journal/journal/nr/0503/5.034szam.pdf.
A jelenlegi ismeretek szerint az NGT1 kategória valószínű jelöltjei között szerepel a magas GABA-tartalmú japán paradicsom, a nem barnuló csiperkegomba, egyes magas olajsavtartalmú szójavonalak, a viaszos keményítőt termelő (waxy) kukorica, valamint bizonyos lisztharmat-ellenálló és csökkentett gluténtartalmú búzafajták. Ezekben az esetekben a génszerkesztés néhány saját gén működésének módosítására korlátozódott, idegen DNS beépítése nélkül (https://darvasbela.atlatszo.hu/2017/07/05/genomszerkesztes-5-gencsendesitett-elolenyek/). Ezek a fajták valóban nélkülözhetetlenek a magyar mezőgazdaság számára? Hol profitál ezekből a fogyasztók többsége?
A szabályozás körüli egyik legfontosabb vita éppen abból fakad, hogy az NGT1 növények a jövőben várhatóan nem kapnak olyan egyedi azonosító ’event’ jelölést, mint a korábbi transzgenikus GMO-k. Ez jelentősen megnehezítheti a nyomon követést, mivel egy természetes mutáció és egy célzott génszerkesztési esemény laboratóriumi elkülönítése sok esetben nem, vagy csak rendkívül költségesen lehetséges.
A lazább szabályozás csökkenti az átláthatóságot, idegen-beporzóknál ellehetetleníti az ökológiai gazdálkodás védelmét, és tovább növeli a vetőmagpiac koncentrációját, miközben a vetőmagtisztaságot kérdőjelessé teszi.
*
Mit írtunk erről korábban? „A biotechnológiai iparnak már nem kell vizsgálati módszereket biztosítania, és a piaci szereplők sem kötelesek nyomon követni a terméket az élelmiszerláncban.” A 2023-as uniós NGT-javaslat elemzésekor arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a génszerkesztett növények szabályozásának lazítása a nyomon követhetőség és az ellenőrizhetőség gyengülésével járhat. Az NGT1 kategória mostani elfogadása ezt a kérdést még élesebbé teszi, hiszen számos génszerkesztett változat nem különíthető el egyértelműen a természetes mutációktól. „Hogyan ellenőrizhetik ma az Európai Unió határainál a genetikai módosítás tényét? Mi erre egyáltalán a – gyakorlati és elvi – lehetőség?” Ha a génszerkesztett termékekhez nem kapcsolódik kötelező kimutatási módszer, akkor a hatósági ellenőrzés jelentős részben a fejlesztők önbevallására épülhet. Ez különösen fontos kérdéssé válik akkor, amikor az Európai Parlament az NGT1 növényeket a hagyományos nemesítéshez közelítő szabályozási kategóriába sorolja. „Az Európai Bizottság javaslata a NGT1 ≠ GMO szabályozásváltoztatás irányába mutat.” Már 2023-ban látható volt, hogy az Európai Bizottság célja az NGT1 növények kivonása a klasszikus GMO-szabályozás alól. A 2026-os EP-döntés ennek a folyamatnak a legfontosabb mérföldköve. Most látható világosan, hogy a GMO/NGT-szabályozás nálunk a politika foglya lett (a GMO-Kerekasztalt ezért is oszlattam fel), és jogi (az Alaptörvényben nagyon szerencsétlen ’egészségügyi megokolás’ történt) elmaszatolása nem vezethetett szakmailag helyes döntésre idehaza, de az EU-döntése sem értelmezhető mezőgazdasági és természetvédelmi szempontokból sem (pl. vetőmagtisztaság, ökológiai gazdálkodás, ko-egzisztencia) szakmainak.
Darvas Béla

02/06/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1293936319387740&set=a.383568883757826

Az MTI országos híre – Az édes ember és az ökológiai lábnyom
Korántsem vagyok Gajdos úr FB lapjának követője, de az oda felhelyezett, önreklámozó mondatai máris MTI hírré váltak. Hogyan is vált a jobb napokat is megélt MTI ilyen szolgálatkésszé, hogy bármely politikus hétköznapi gondolatait országos hírnek minősíti? Tényleg ilyesmi az MTI küldetése? Tényleg FB-kormányzás várható? Alkalmas emberek rostálják a mai MTI-nél a híreket, vagy ömölhet a csatornán a nap hordaléka?
*
Gajdos László FB, 2026. május 30. – https://www.facebook.com/photo?fbid=122190549338388254&set=a.122174288276388254
MTI, 2026. május 30. – https://mti.hu/hirek/2026/05/30/gajdos-laszlo-az-eu-s-forrasok-olyan-fejleszteseket-jelentenek-amelyektol-zoldebb
„Nagy nap ez a magyar környezetvédelem történetében. A politikai megállapodás az EU-s forrásokról olyan fejlesztések elindítását jelenti, amelyektől egyszerre lesz zöldebb és olcsóbb az energia. A környezetvédelmi beruházások és az energiaátmenet most új lendületet kapnak. A tiszta energia nem luxus, hanem a jövő alapja. Célunk, hogy a fejlesztések eredményét a magyar családok közvetlenül is érezzék a pénztárcájukon, miközben az ország ökológiai lábnyomát is csökkentjük. [lábnyom és növényke ikon] A versenyképes gazdaság és az élhető környezet egymást erősítik, Magyarország jövője pedig a fenntartható fejlesztésekre épül. Mi egy ilyen modern és zöld országot építünk. [magyar zászló ikon]”
*
Május 29-30: Magyar Péter Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyen-nel. A felek politikai megállapodást kötöttek mintegy 16,4 milliárd euró uniós forrás felszabadításáról. A csomag része: 10 milliárd euró helyreállítási alap (RRF), 4,2 milliárd euró kohéziós forrás; további 2,2 milliárd euró, amely bizonyos reformok teljesítéséhez kapcsolódik. Magyar Péter bejelentette, hogy Magyarország hivatalosan kezdeményezi a csatlakozást az Európai Ügyészséghez, amit a korrupció elleni fellépés egyik fontos elemének nevezett. A tárgyalások során még szóba került Ukrajna EU-csatlakozása is; Magyar szerint Magyarország támogatását továbbra is a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezéséhez kötnék.
Nincs ebben semmi olyan tartalom, ami Gajdos úr tárcáját illeti, vagyis zöld emberünk interpretál (álmodozik?) a maga szakpolitikai szintjén. Mitől lenne zöldebb és olcsóbb az energia ezután? Erre őszintén kíváncsi vagyok. Mi tenné ezt lehetővé, ha a fosszilis energia fogytán és így drágulóban? Fenntartható energiaforrások építésére, fenntartására nem látok még reális törekvéseket (nem is várom, hiszen ez aligha az első hetek eredménye lesz). Mi a ’tiszta’ energia? Mi van ingyen nekünk? A Nap-, szél- és vízenergia nem jár semmi szennyező hulladékkal? Mi lesz a lejárt napelemekkel? Mennyi beton kell a szélenergia kihasználásához? Hol épülnek nálunk vízierőművek, mivel jár az a környezetet tekintve? Ahogy jól tudjuk, nincs ingyen ebéd! Mindenért fizetni kell valahogyan. Gajdos úr, teremtette! Mi az összefüggés a magyar emberek pénztárcája és az ökológiai lábnyom között? Meséljen róla egy kicsit többet, hogy ne higgyem azt, hogy ez üres politikai lózung. Értem, hogy fenntartható fejlesztésekre szavaz, de legyen kicsit konkrétabb, mik ezek?
„Mi egy ilyen modern és zöld országot építünk.” Мы строим такую современную и зелёную страну – igen emlékszem hasonló példamondatokra az orosz órákról, de ott nem volt előírva, hogy ezt realitásként éljük meg. Korai talán ez a parttalan ígéretözön, amihez semmilyen valóságtartalom nem társul még. Miniszter úr! Lehetne a jövőt illetőn tárgyszerűbb és szerényebb, hiszen ilyen szövegekre még Áder János sem ragadtatta magát, pedig ő sem tudta igazán, hogy miről beszél.
Darvas Béla

Adresse

Wien

Webseite

facebook.com

Benachrichtigungen

Lassen Sie sich von uns eine E-Mail senden und seien Sie der erste der Neuigkeiten und Aktionen von Glyphosate-free Hungary Glyphosate-mentes Magyarország erfährt. Ihre E-Mail-Adresse wird nicht für andere Zwecke verwendet und Sie können sich jederzeit abmelden.

Glyphosate-free Hungary Glyphosate-mentes Magyarország